• Főoldal
  • »
  • Edzés
  • »
  • Utálod testmozogást? Lehet, hogy a génjeid tehetnek róla!

Utálod testmozogást? Lehet, hogy a génjeid tehetnek róla!

Mielőtt egyből hívnád a szüleidet, hogy ők tehetnek róla, várj egy kicsit. A genetikai tényezők valóban fontos szerepet játszhatnak abban, hogy hogyan viszonyulunk a fizikai aktivitáshoz, de az összkép ennél sokkal árnyaltabb.

A Georgia Egyetem tanulmánya

A Georgia Egyetem egy figyelemre méltó tanulmányt végzett, amelyben a kutatók szelektíven tenyésztettek patkányokat. Az egyik csoportban olyan egyedeket válogattak össze, amelyek kifejezetten aktívak és fittek voltak, míg a másik csoport tagjai kevésbé aktívak és inkább inaktívak voltak. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a két csoport között jelentős különbségek voltak a dopamin hormon aktivitásában. Ez a neurotranszmitter alapvető szerepet játszik az agy motivációs rendszerében, és közvetlen hatással van arra, hogy mennyire szeretünk mozogni.

A tanulmány további részeként egy átfogó klinikai vizsgálatot is végeztek, amelyben 3000 felnőtt ember vett részt. Az eredmények szerint az alanyok 25 százalékának olyan génjei voltak, amelyek gátolták a dopamin felszabadulását, ezzel csökkentve a testmozgás iránti természetes motivációjukat. Ezek a genetikai tényezők hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki kevésbé élvezze a fizikai aktivitást.

Mi a dopamin szerepe?

A dopamin az agy egyik legfontosabb neurotranszmittere, amely a vágyaink, a motivációnk és részben a jutalmazási rendszerünk irányításában játszik szerepet. Ez a kémiai hírvivő segít eldönteni, hogy mire törekedjünk, és mire vágyjunk. Míg az élvezet érzése, amit a dopamin közvetít, általában rövid ideig tart, a motivációs hatása hosszabb távon is érezhető.

Példa: Gondoljunk csak a fagylaltfogyasztásra. A dopamin kevésbé felelős a fagylalt evését követő rövid örömérzetért, mint az azt követő napokban jelentkező újabb fagylalt iránti vágyért. Ez a neurotranszmitter tehát alapvetően befolyásolja, hogy mi iránt érzünk hosszú távú elköteleződést vagy motivációt.

A klinikai vizsgálat eredményei

A kutatásban résztvevő alanyok egynegyede olyan genetikai sajátosságokkal rendelkezett, amelyek akadályozták a dopamin felszabadulását. Ez azt eredményezte, hogy ezek az emberek a testmozgás után sem éreztek motivációt annak folytatására. Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak abban, hogy mennyire szeretjük vagy utáljuk a fizikai aktivitást.

Mit tekintünk testmozgásnak?

Mit gondolsz, amikor meghallod a „testmozgás” szót? Valószínűleg olyan képek ugranak be, ahol emberek futnak, súlyokat emelgetnek, vagy intenzív aerobik órákon vesznek részt. Ezek a képek azonban sokak számára riasztóak lehetnek. Azok, akik élvezik az ilyen típusú edzéseket, gyakran lustának nevezik azokat, akik nem lelkesednek ezekért a tevékenységekért.

Fontos megérteni, hogy nem minden testmozgás motivál mindenkit. Ha nem élvezed az adott mozgásformát, az szenvedéssé válhat, és a pozitív hatások sem fognak érvényesülni. Az edzés ilyenkor inkább kötelességnek tűnik, mintsem örömforrásnak, ami hosszú távon fenntarthatatlan.

Miért nem motivál minden testmozgás?

A motiváció hiánya gyakran abból fakad, hogy az adott mozgásforma nem illik az egyéni preferenciákhoz vagy fizikai állapothoz. Ha például egy zajos, intenzív csoportos edzés stresszel vagy kellemetlenséget okoz, az valószínűleg nem lesz hosszú távon fenntartható. Az ilyen helyzetekben érdemes újraértékelni, hogy milyen típusú mozgásforma illik leginkább hozzád.

A tanulmány fő üzenete

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy ha utálod a testmozgást, valószínűleg nem találtad meg azt a mozgásformát, amely igazán neked való. A tested ugyanis vágyik a fizikai aktivitásra, még ha ez nem is mindig nyilvánvaló. A megfelelő testmozgás nemcsak az egészségedet javítja, hanem a közérzetedre is pozitív hatással van.

Mozgás és genetika

Gondolj csak bele: nem mindenki szereti a brokkolit, de ettől még nem utál minden zöldséget. Hasonlóképpen, nincs olyan hal, amelyik utálná a vizet, hiszen az életmódjuk természetesen ehhez kötött. A testmozgás iránti ellenszenv sem lehet velünk született. A tanult viselkedésformák és a környezet sokkal nagyobb hatással vannak a preferenciáinkra, mint a genetikai tényezők.

Bár a genetika befolyásolhatja, hogy mennyire kedvelünk bizonyos mozgásformákat, a környezeti hatások és a tanult viselkedés jelentősebb szerepet játszanak. Ezért fontos, hogy olyan tevékenységeket találjunk, amelyek összhangban vannak az érdeklődési körünkkel és az életmódunkkal.

Hogyan találhatod meg a számodra megfelelő mozgásformát?

Ha úgy érzed, hogy a testmozgás nem neked való, akkor itt az ideje, hogy új perspektívát találj. Kísérletezz különböző mozgásformákkal, és keresd meg azt, amit igazán élvezel. Legyen szó táncról, úszásról, sétáról a természetben, vagy akár egyéni edzésről, a lényeg az, hogy jól érezd magad közben.

Ne feledd: a testednek szüksége van a mozgásra, és ha megtalálod a számodra megfelelő formát, az nemcsak az egészségedet, hanem az életminőségedet is jelentősen javítani fogja.

Tartalomjegyzék